emberiség

GONDOLATOK AZ ISTENHITRŐL

Gondolatok az istenhitről

 

Amióta az EMBER, ez az értelmes, kreatív, gondolkodni képes főemlős kiemelkedett az állat­világból, azóta képzeletében minden korban megalkotta és misztifikálta a különféle természeti erők (Nap, szél, tenger, stb.) isteneit, a szellemek, kísértetek, valamint egy idealizált túlvilág komfortos képét a büntető pokollal együtt. Ezeket olyannak ábrázolta, amilyen az adott kor divatigényének megfelelt, valamint a társadalom rendjének fenntartásához szükséges volt. Minderről már az ókori történetírás is tanúskodik.

Mivel ezen képzelések valóságát soha senki nem tudta bizonyítani, ezért ezt a hit misztifikált világának nevezzük.

A hívő embernek ez a képzelt világ egy viszonylagos lelki megnyugvást jelentett, mert a létért folyó keserves küzdelemben rábízhatta magát a SORS akaratára, és a földi megpróbáltatásokért, valamint a rendszerhű viselkedésért cserébe türelmesen várhatta a vallás által beígért és remélt túlvilági jóvátételt. Az ilyen emberek engedelmes, manipulált kiszolgálói lehettek bár­milyen társadalmi rendnek, melynek évezredek óta fontos békéltető eszközei voltak a különféle vallások.

Természetesen nem lebecsülendő az egyházak többségének mai fontos karitatív szerepe a lelki és anyagi segélyszolgálat, a betegápolás és az oktatás, valamint a felebaráti szeretet gyakorlása terén.

A Reformáció és a Felvilágosodás kora kettészakította a keresztény világot: hívőkre és istentagadókra (ateistákra). Közöttük az ideológiai csata a mai napig keményen folyik, ügyet sem vetve a tudományos és technikai fejlődés eredményeire. A hit misztifikált világának prédikátorai még ma is ádáz harcot vívnak azért, hogy emberek halálközeli vízióival „tudományosan” bizonyítsák túlvilág-elméletüket. Pedig logikus az a magyarázat, hogy a halálközeli látomások a kómában is még működő agyunknak az életben átélt és elraktározott eseményeit tükrözik vissza, és ez mindenkinél saját személyre szabott emlékeket hordoz, tehát olyan túlvilágot álmodunk, amilyent a felekezetünk az életünk során elhitetett velünk.

A gyalázatos a dologban az, hogy egyes politikusok hatalmi és gazdasági vágyaik eléréséhez kampányukban az egyházakat is megnyerve még ma is manipulálhatják a hívők jelentős szavazótáborát azzal a reménnyel, hogy a hívő ember minden hazug kampányígéretüket elhiszi. Ez az uszítás és manipulálás eredményezte Indiában az iszlám és a hindu vallás híveinek véres konfliktusát, a balkáni tömeggyilkos vérengzéseket, vagy az Afrikában és Közel-Kele­ten jelenleg is tomboló kegyetlen vallásháborúkat. Ezek a véres események bizonyítják, hogy a hatalom gyakorlói a vallási felekezetek által az ókortól napjainkig megosztották az emberiséget, az „oszd meg és uralkodj” módszerét alkalmazva. Ellenszenvre és gyűlöletre neveltek.

Tisztelt mohamedán, zsidó, keresztény, buddhista, hindu és más vallásokhoz tartozó embertársaink!

Mi ateisták sem vagyunk hitetlenek. Hiszünk abban, hogy van Isten, de ez az Isten itt lakik bennünk, pontosabban minden egészséges férfi és nő agyában, mely lehet akár a halántéklebeny, vagy a jobbfélteke is. Ezt nevezhetjük AGYI HITVALLÁSNAK (Röviden: „AGYIHIT”)

Az EVOLÚCIÓ során a Homo Sapiens tudatos, kommunikatív lénnyé fejlődött, ezután már az ő csodálatosan alakult agyának, ennek a bennünk élő kreatív Istennek, a teremtő géniusznak köszönhetjük a világ fantasztikus építményeit, szervezeteit, kulturális, technikai és tudományos csúcs-eredményeit, valamint minden képzeletbeli szellemvilágát. Sajnos, az agyunkban fészkel a SÁTÁN is, aki a kapzsiságot, gyűlöletet, háborús uszítást és a tömegmészárlá­sokat gerjeszti, de mi rendíthetetlenül hiszünk abban, hogy összefogással, kompromisszumkészséggel a gyűlölet, az antihumánum és a bizalmatlanság megszüntethető. A hit, remény és szeretet jegyében gondolkodunk: hisszük és reméljük, hogy kitartó munkánk eredményeként a szeretet fog eluralkodni ezen a sokszínű EMBERISÉGEN, és nem fogjuk többé egymást gyilkolni. A mi hitünk nem a gyűlöletre és a megosztásra épül, hanem az emberek összefogását, kölcsönös bizalmát és szolidaritását szolgálja.

Elfogadjuk és tiszteletben tartjuk az egykori vallásalapítók és próféták pozitív irányú intelmeit, de elutasítjuk azokat a jelenkori prédikátorokat, akik szélsőségesen gyűlöletre, megosztottságra és terrorcselekményekre uszítanak azzal az ürüggyel, hogy az ő Istenük az „egy igaz Isten”. És elutasítjuk azokat a liberális érzelmű publicistákat is, akik gúny tárgyává teszik a vallási szimbólumokat.

A különféle vallások a csatározásaik mellett egykor sokat tettek a társadalmi béke és együttélés fenntartása érdekében alkotott erkölcsi szabályaikkal, intelmeikkel, melyeket isteni parancsolatként hirdettek meg, és amelyek egy parancsuralmi világban akkor is és ma is köte­le­zőek.

A mai modern és túlzottan szabadelvű gondolkodás, valamint jogrend ezeket már nem fogadja el kötelező érvényűnek. A fanatikus hívő és a szabadelvű világ között ezért keletkezik gyakran gyűlöletbe csapó feszültség, amit akkor lehetne enyhíteni, ha mindkét fél engedne a maga igazából.

A mi hitünk roppant egyszerű, melyben a Mindenható az agyunk szürkeállománya, de sajnos, ma még mindig a napi politikától függ, hogy bennünk a Jó, vagy a Gonosz istene kerekedik felül, amely vagy épít, vagy rombol.

Isteni kreativitásával a Homo Sapiens már eddig is csodás dolgokat alkotott az élet minden területén. A feladata ezután is az lenne, hogy tűzzön ki maga elé reális közhasznú célokat, erős hittel küzdjön a megvalósításukért és vágyai biztosan teljesülni fognak.

Éppen annak okán, hogy a kreatív teremtő hatalom bennünk lakozik, amely meghatározhatja sorsunkat, fontos lenne tudatosítani az emberekkel, hogy ha a napi politika és az elcsépelt üres misztikumok kizárásával a felebaráti szeretetre, egymás megkülönböztetés nélküli maximális tiszteletére, kölcsönös segítésére, a bizalomra, az egészséges életvitelre, a természeti környezet és a társadalmi béke megóvására tanítunk és jó példát mutatunk, akkor ez a kreatív és kollektív teremtő erő nagy tettekre lesz képes azáltal, hogy kizárja az örökös politikai és vallási gyűlölködés, valamint az önző kapzsiság káros hatásait.

Az imának, könyörgésnek és a fohásznak is lehet teremtő ereje, ha azt belső kreatív gondolatunk irányítja. Ezt a folyamatot AGYKONTROLLNAK nevezik, mely egy mély meditációs szintre jutás, ahol megfelelő gyakorlás után elérhető, hogy saját tudatunk vegye át az irányítást és kreatív agyunk képi nyelvét felhasználva egyre meggyőzőbb eredményeket érjünk el a reális célok terén akár az imádkozás útján is. Mindez az AGYKONTROLL módszerének egyik megalapítója: JOSÉ SILVA parapszichológiai kutatásaiból világszerte elterjedt gyakorlat.

Szakemberek tanúsítják, hogy jelenleg az emberi agy teremtő erejét csak kis mértékben hasz­náljuk ki, pedig ennél sokkal többre lenne képes. Ez hatványozottan igaz, ha arra gondolunk, hogy jelenleg is mennyi fölösleges lexikális ismerettel és adattal terheljük (untatjuk) diákjainkat, akik egyidejűleg a temérdek sok tankönyv mellett az agyukban is tárolják a tananyagot. A kiváló Nobel-díjas magyar tudós: Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin felfedezője, már az 1970-es években felismerte, hogy „A fej gondolkodásra való. A könyv pedig arra, hogy ne kelljen mindent a fejben tartani. Az adatok legyenek a könyvtárban, így a fejünket használhatjuk arra, amire rendeltetett: gondolkodásra.”

Ha ezeket a bölcs szavakat áttesszük a mai informatikai adattárolás nyelvére, akkor máris szabad utat kapott az emberi agy kreativitása. Ehhez viszont alapvető informatikai tudásra és eszköztárra van szükség, ami korunk elemi igénye. Mindez persze sok pénzbe kerül.

Fentiekre hivatkozva, már ideje lenne, hogy a nagy számban szerveződő, megosztó, egymással rivalizáló, gyűlölködő és közpénzeket emésztő politikai pártok, valamint vallási szekták helyett az iskolák és a tehetséges fiatalok kapjanak sokkal több anyagi és erkölcsi támogatást azért, hogy a bennük lakozó isteni kreativitás még inkább tudja szolgálni az EMBERISÉG környezetkímélő és komfortos, békés együttélését.

 

 

forrás:  különféle szakkönyvek, szakfolyóiratok,                               PETRIK SÁNDOR

            valamint írott és elektronikus médiák                               energetikus, mérnök-tanár

                                                                                                           petriks@freemail.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.