tudomány

Kapcsolatba kerülhetünk-e a VILÁGŰR más értelmes lényeivel?

Kapcsolatba kerülhetünk-e a VILÁGŰR más értelmes lényeivel?

 

Elvileg igen, gyakorlatilag aligha, vagy csak rendkívül kicsi eséllyel, ugyanis a kapcsolatteremtéshez az kellene, hogy:

     –   legyen élhető bolygó az általunk vizsgálható körzetben,

  • annak lakói a jeleinket fogni és viszonozni tudják, de ehhez legalább a miénkhez hasonló technikai civilizáció szintjén kell állniuk,
  • legyen időnk kivárni az információk oda-vissza áramlását (feltétel az, hogy addig önmagunkat ne pusztítsuk el).

Az űrkutatás legalább 50 éve meglévő nagyhatótávolságú adó-vevő rádióantennáival (tudomá­som szerint) a mai napig nem fogtunk a VILÁGŰR-ből értelmes lényektől származó jeleket. Az ilyen jelek a fény sebességével száguldanak, és ez azt jelenti, hogy az első, általunk elküldött jelek – az 50 év alatt a várható válaszjelek visszaútját is figyelembe véve – 25 fényévnyi távolságot kutattak át (egy fényévnyi távolság kereken 10 billió kilométer), de nem találtak hozzánk hasonló fejlettségű lényeket (legalábbis nem válaszolt senki). Ebből az alábbi következtetéseket vonhatjuk le:

  • 25 éve, amikor a fenti távolságból, vagy azon belül a tőlünk kapott jelre a válaszjelek elindulhattak volna felénk, még nem volt olyan égitest, ahol a miénkhez hasonló élet megjelenéséhez szükséges feltételek kialakultak (víz, napfény, oxigéndús levegő, 20° C körüli átlaghőmérséklet),
  • voltak már élhető bolygók, de az ott élők technikai civilizációja akkor még nem érte el a megfelelő szintet, így nem tudtak rádióhullámokat fogni és kibocsátani.
  • voltak hozzánk hasonló fejlettségű civilizációk, de már korábban – legalább 25 éve – elpusztították önmagukat. Ha ez a feltételezett önpusztítás 25 évnél nem régebben történik, akkor még foghattuk volna az esetleg kibocsátott válaszjeleket.

Ami bennünket illet, sajnos, az utóbbi évszázad rohamos technikai fejlődése nem járt az  EMBERISÉG természetkímélő, etikus, kulturált, békés együttélésével. A világot eszelősen uralni akaró katonai, pénzügyi és vallási hatalmak kapzsiságát és gyűlöletkeltését tapasztalhatjuk, valamint a környezetpusztítás jelenlegi növekvő tendenciájának a korát éljük.

Hiteles szakemberek azt feltételezik, hogy Földünk lakói mától (a 2010-es évektől) számított mintegy 50 éven belül likvidálhatják önmagukat a tömegpusztító katonai eszközökkel és/vagy a végletesen elszennyezett biológiai és természeti klíma összeomlásával. Ehhez még hozzájöhet az emberi immunrendszer teljes leépülése, és az egyre növekvő szociális szakadék miatt várható társadalmi robbanások sora. Ez a vészhelyzet nálunk a Földön a tömegpusztító katonai eszközök általános elterjedésével, és a környezetrombolás intenzívvé válásával a XX. század 60-as éveiben, a modern űrkutatás kifejlesztésével egyidőben, mintegy 50 éve kezdődik, ami után az ellenőrizhetetlen háborús fegyverkezési verseny és a terrorizmussal vegyített gyűlöletkampány bármikor nukleáris világháborúhoz vezethet, vegyi és biológiai fegyverekkel ki­egészítve. Egyidejűleg a földi környezet teljes elszennyezése és az általános fölmelegedés révén a természeti klíma összeomlása is bekövetkezhet, valamint az általános erkölcsi, érzelmi, esztétikai, fizikai-egészségügyi leépülés miatt az emberi civilizáció is megszűnhet a XX. század 60-as éveitől máig számított 50 + a várható 50, tehát mintegy 100 év leforgása alatt. Ezt az időszakot nevezhetjük szerintem a feltételezett „KRITIKUS 100 ÉVNEK”. Ha nem teszünk azonnal ellene és nem állítjuk meg ezt az öngyilkos életvitelt, akkor Földünket 50 éven belül elérheti a KATASZTRÓFA. Akkor pedig mindenki elpusztul, még azok a gazdasági, pénzügyi, politikai guruk is, akik felelőtlenül és időben nem fékezték meg a szemmel látható önpusztítást – ugyanis nincs hová menekülni!!!

Érdemes megjegyezni, hogy ez a „kritikus 100 év” fontos tényező az idegen civilizációkkal való kapcsolatteremtés szempontjából is. Ha ugyanis a más bolygókon élő „értelmesek” jelleme és önpusztító életszemlélete hasonló sablon szerint fejlődött az Evolúció során olyanná, mint mi vagyunk, akkor ott is érvényes lehet a „KRITIKUS 100 ÉV” elmélete, így ezen a fejlettségi (romlottsági) szinten ők is elpusztíthatják önmagukat. Ebből következik, hogy kapcsolatteremtés két kozmikus civilizáció között csak akkor lehetséges, ha fejlődésük során a feltételezett két „kritikus 100 éves időszak” egybeesik. Ennek esélye pedig rendkívül kicsi: egy a tízmillióhoz, mert az élet megjelenésétől a mai fejlettségi szint eléréséig számított egymilliárd (109) évhez képest a „kritikus 100 év” (102 év)  =  = egy a tízmillióhoz valószínűséget eredményez. Ennyi lehet az esélye annak, hogy azonos fejlettségi fázisban élő két kozmikus civilizáció rádiókapcsolatba léphessen egymással. Ezt az esélyt még a nagy távolság is rontja, mert a jelek évtizedekig is utazhatnak. Lehet, hogy a kapcsolatteremtés már holnap bekövetkezik, de az is lehet, hogy csak sokmillió év múlva. Fenti  parányi esélyből az alábbi tanulság vonható le:

  1. Gyakorlatilag teljesen fölösleges pénzpazarlás idegen civilizációkkal való kapcsolat keresése. Ez lehet magánemberek kedvtelése, de az erre tervezett közpénzeket haladéktalanul át kellene irányítani saját életterünk környezetpusztításának megfékezésére.
  2. A tömegpusztító katonai eszközöket azonnal nemzetközi ellenőrzés alá kellene vonni és megsemmisíteni annál is inkább, mert „idegen űrlények” támadása kizárt dolog (ez az ellenségkép is csak ürügy volt a fegyvergyártó biznisz számára). A még várható földi konfliktusokban csak hagyományos fegyvereket kellene használni. A hadikiadásokból felszabaduló nemzeti anyagi erőket az illető ország fordíthatná:

          –   környezetvédelemre,

          –   munkahelyteremtésre és a szegénység mérséklésére,

          –   valamint az ifjúság nevelésére és államilag támogatott oktatására, mert ezen a téren sok pótolnivaló van fizikai, erkölcsi, érzelmi, esztétikai vonalon, és célzottabban az életre és munkára nevelésre.

A felsoroltak mielőbbi teljesítése esetén a „kritikus 100 év” kitágítható, de szigorú nemzetközi jogszabályok szükségesek a fenti feladatok teljesítéséhez és ahhoz, hogy utódaink olyan nevelést kapjanak, hogy meg tudják akadályozni a környezet további pusztítását, és olyan erős nemzetközi globális összefogást teremtsenek a demokrácia eszközeivel, ami gátat állít a jövőben mindennemű fanatikus gyűlöletkeltésnek és fegyveres konfliktusnak a Földön.

 

Gondolatok az UFO-őrületről

Ez a furcsa agyrém a II. világháború után kezdődött. Valószínű, hogy valamilyen politikai, fegyverkezési vagy gazdasági érdekek is ösztönözték a kialakulását és gyors terjedését. A témában hamarosan könyvtárnyi irodalom született, és a kozmikus mesék hatására az UFO-hívők agyában, képzeletében, álmaiban beindult a földönkívüliekkel való találkozások sorozata.

Azt tudjuk és bizonyítható tény, hogy az UFO-k létezése teljesen ellentmond a fizika törvényeinek, amelyek között megszokott életünket éljük. Ezek alapján érthetetlen, hogy az    UFO-k:

     –   Hogyan győzik le (pirulás nélkül) óriási sebességükkel a Föld légellenállását?

     –   Hogyan ellensúlyozzák közeledéskor a Föld gravitációját?

     –   Hogyan iktatják ki gyors (pl. 90°-os) irányváltáskor a tehetetlenségüket?

     –   Miért nem hallani repülésük közben a légsúrlódásukat, vagy a hangsebesség túllépésekor a hangrobbanásukat?

Mindezek azt bizonyítják, hogy az egész UFO-téma csak a képzelet szülötte és a képzelődők részéről csupán önreklámozás. De az is lehetséges, hogy a földönkívüliekre, mint ellenségképre, szüksége volt a nagyhatalmaknak a fegyvergyártó bizniszük életbentartásához.

A különös az egészben az, hogy kézzelfogható bizonyítékot senki sem tudott eddig produkálni egyetlen esetben sem. A látomások, vagy a feltételezett tárgyi leletek eredete pedig a háború utáni fejlett repüléstechnikával is magyarázhatók, ugyanis a háborúzó nagyhatalmak is tudtak már csészealj-szerű repülőeszközöket (később műholdakat) készíteni, amiket az emberek UFO-knak hittek. Az UFO-őrület képtelenségét a mai fejlett űrkutatás tudná leginkább bizonyítani, miszerint földönkívüli szerves értelmes lények bolygónkra jutásának esélye nulla, mert:

  1. a) Mára már ismert tény, hogy a mi Naprendszerünk többi bolygója alkalmatlan a fejlett élet kialakulására, fönntartására és UFO küldésre.
  2. b) Más naprendszerek bolygói, ha létezik is rajtuk fejlett civilizáció, sok fényévnyi távolságra vannak tőlünk, ahonnan soha nem tudott és nem is fog tudni ideutazni értelmes szerves lény. Eddig még rádiókapcsolatot sem tudtunk létesíteni kb. 25 fényévnyi régióban ilyen civilizációval. A fény terjedési sebessége 300.000 km másodpercenként, e-szerint a fény egy év alatt (egy fényévnyi távolság) kereken 10 billió kilométert tesz meg, a vizsgált távolság pedig 250 billió km. Ha létezik is ennél távolabbi értelmes civilizáció, ekkora távot és sok-sok éves utazást szerves lény nem tud túlélni és áthidalni semmilyen űrtechnikával, mert:

          –   Az EMBER nagyigényű csúcsemlős, melynek a többévtizedes utazás alatti életben- tartásához nagy mennyiségű víz, táplálék, oxigéndús klíma, mozgástér szükséges, amit egy űrjármű nem tud biztosítani.

          –   A nagy utazósebesség (legalább 30 km/sec) fenntartását hosszú úton hagyományos üzemanyag nem garantálja. A nukleáris hajtás (leginkább a fúziós) óriási berendezést igényel, ami szintén kizáró ok. Napelemek nem tudnak elegendő hajtóenergiát bizto­sítani. Legújabban az űrjárműhöz rendelt kisméretű „fekete lyuk” által létrehozott térgörbüléssel képzelnek el „térugrást” végrehajtani, ami mesének is rossz.

          –   Ha többévtizedes utazás alatt hibernálással tartanák életben az embereket, ez is csak vágyálom, mert az emberi szervezet  keringési rendszere, a csontok és testszövetek a hosszú tétlenség alatt elsorvadnak.

          –   Mindez eddig robotokkal sem volt megoldható, még az úgynevezett negyedik dimen­zióban való „időutazással” sem.

Szerintem bűnös dolog ilyen mesékkel hülyíteni az EMBERISÉG-et. Ehelyett csodálatos bolygónkon kellene rendet teremteni:

     –   a világbéke megőrzésével,

     –   a rászoruló emberek szociális segítésével,

     –   a természeti klíma javításával,

     –   erőszak- és gyűlöletmentes politizálással,

     –   az EMBER immunrendszerének megerősítésével.

Különben elpusztulunk!!

forrás:  különféle szakkönyvek, szakfolyóiratok,                               PETRIK SÁNDOR

            valamint írott és elektronikus médiák                               energetikus, mérnök-tanár

                                                                                                           petriks@freemail.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.